Ménfőcsanak Győr egyik városrésze. 1934-ben három, korábban különálló község, Csanakfalu, Csanakhegy és Ménfő egyesítésével jött létre (utóbbi nevét több középkori oklevél és krónika is említi, például a Gesta Hungarorum vagy Kézai Simon krónikája). 1970-ben csatolták Győrhöz, azóta a megyeszékhely része. Hajdani határvonala a jelenlegi Koroncói út nyomvonala volt.
A Bakony és a Kisalföld találkozásánál helyezkedik el, Győr központjától légvonalban mintegy 7, közúton mintegy 9 kilométerre délre; a belvárostól és Marcalvárostól az M1-es autópálya választja el.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonalai az M1-es autópálya, amely kelet-nyugati irányban halad el a városrész északi peremvidékén, valamint a 83-as főút, amely dél-északi irányban húzódik végig Ménfőcsanakon. A főút korábbi nyomvonala végigvezetett a városrész központján, jelenlegi nyomvonala már nyugati irányból elkerüli azt.
A környék fontosabb alsóbbrendű útjai közül Ménfőcsanaknál ér véget a Nyúltól Győrújbaráton át idáig húzódó 8311-es út, itt ágazik ki a 83-as főútból a Sokorópátka-Gic-Bakonytamási felé vezető 8309-es, illetve a Koroncó megközelítését biztosító 8418-as út is.
Győr belvárosából a 21B, a 22-es, a 22B és a 22Y helyi autóbuszokkal közelíthető meg.
A hazai vasútvonalak közül a városrészt a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonala érinti, amelynek korábban két megállóhelye is volt itt. Győr felől az első Ménfőcsanak felső megállóhely, amely a városrész északi peremén létesült, a 83-as régi nyomvonalának (a Győri útnak / Királyszék útnak) vasúti keresztezése mellett. A másik megálló, Ménfőcsanak megállóhely a városrész délnyugati részén, a Koroncói út vasúti átjárója mellett működött, de már megszűnt.
A Rába folyó iszapjából a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyító kőeszközök kerültek elő. A középső bronzkor mészbetétes kultúrájának népe itt hagyta a szépen munkált kagylóhéj porával díszített cserépedényeit. Különösen gazdag kelta és római emlékekben Egy kelta falut tártak fel, (kutat, élelmiszer tárolót, kovácsműhelyt) – és újra eltemettek az új építésű utak alá.
A magyarok betelepülése után neves császárok királyok, hadvezérek voltak a vidék látogatói. 1044-ben III. Henrik német-római császár jött Szent István király utódának Orseolo Péternek segítségére Aba Sámuel magyar király ellen a trónviszályt eldöntő ménfői csatába, de vereséget szenvedett.
Csanakfalu 1216-ban, a tatárjárás előtt a győri püspökségé, később, az 1200-as évek vége felé egy ideig a pannonhalmi apátság szőlőbirtoka is volt. Ménfő 1237-1240-ben Tényő, 1321-ben Gyirmót határosa volt. IV. Béla király a ma Királyszéknek nevezett dombon tartotta 1244-ben a környék nemeseinek az ítélő széket. A domb alatt egy kelta királyné nyugszik. 1311-ben a ménfői Szent Mária-egyház és kegyurai, a Baráti nemesek bérbe adták baráti szőlőiket.
Csanakfalu 1920-ban 443 főt számlált.
